34. Fejezet

Steffi szemszöge

-Szerintem én megyek. Megígértem uncsitesómnak, hogy segítek neki ruhát választani a randijára.-állt fel nevetve Sophie.
-Kikísérlek.-pattant fel Harry, és ketten elindultak az ajtó felé. Én is csöndben felálltam, és úgy utánuk lopóztam, hogy nem láttak.
-Remélem máskor is találkozunk.-vigyorgott Harry.
-Én is.-mosolyodott el Sophie. Harry közelebb hajolt hozzá, és megcsókolta. Halványan elmosolyodtam, és visszamentem a többiekhez.
-Elcsattant a csók.-vágtam le magamat Louis mellé.
-Ideje volt.-vihogott Zayn.
-Most miért kellett tönkre tenni a randimat?-ült le a fotelba Harry fáradtan.

-Hidd el, így jobban jártál.-mosolygott Liam.

-Megmagyarázná valaki, hogy miért is?-fonta össze a kezét maga előtt Hazza.

-Ki a One Direction frontembere?

-Én.-válaszolt unottan Harry.

-Ki az akinek a legtöbb követője van Twitteren?

-Én.-forgatta a szemét.

-Ki az akiért leginkább odavannak a rajongók?

-Én vagyok, de bökd már ki amit akarsz Liam.

-Valaki folyton a nyakatokon lett volna, és címlapon lettetek volna. "Harry Styles és új barátnője".-magyaráztam el röviden. Harry egy ideig csak bámult maga elé, aztán mosolyogva felnézett.

-Köszönöm.-nézett ránk.

-Igazából nem segíteni akartunk, hanem megszivatni, de nincs mit.-nevetett Louis.
-Egyébként elköszöntél tőle rendesen?-húzogatta a szemöldökét Niall.
-Attól függ, hogy mi neked a rendes elköszönés.-nézett rá furán Hazza.
-Megcsókoltad vagy nem?-tért a lényegre Liam. Harry már válaszra nyitotta volna a száját, de Louis megelőzte.
-Tudjuk, hogy megcsókoltad, úgyhogy mindegy.-nevetett.
-Honnan tudjátok?-szaladt fel Harry szemöldöke.
-Meg vannak a forrásaink.-puszilt bele a hajamba Lou, mire Harry rám nézett. Ördögi vigyor ült ki az arcomra, amin elröhögte magát.
-Srácok, indulás a dedikálásra. Steffi, érted mindjárt itt lesz Adam.-állt be a TV elé Paul.
-Paul, te mindig tudod, hogy hova kell állnod.-röhögött Louis.
-Egy-kettő. Elkésünk.-tapsolt kettőt Paul. A fiúk felálltak, és mindenki elindult az ajtó irányába. Kivéve Louis-t.
-Jó legyél.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Nem ígérem, hogy az leszek.-nevettem. A fiúk elmentek, én pedig elővettem a laptopomat, és felnéztem twitterre. Átnéztem a fiúk profiljára is, de egyikük sem írt.
-Steffi, itt vagy?-hallottam Adam hangját az ajtó irányából.
-Igen.-csuktam le a laptop tetejét.
-Gyere. Menjünk.-állt meg a szobám ajtajába.
-Jó, de mégis hova?-álltam fel, és becsúsztattam a zsebembe a telefonomat.
-Klippet forgatni.-mondta mosolyogva.
-Klippet?-néztem rá furcsán. Ő csak bólintott, és lesietett a lépcsőn. Becsuktam magam mögött azt ajtót, és utána mentem. A szálloda előtt fotósok voltak, így azokon átvágva sikerült beszállnom a kocsiba.
-Szóval. Azt találtuk ki, hogy lehetne a Let's do that számodhoz csinálni a tengerparton egy klippet.-mondta Adam. Mellette egy korombeli srác ült, aki az ablakon bámult ki.
-Aha. És ő ki?-böktem a srác felé.
-Cody Christian vagyok. Színész. Benne leszek a klippedben, de a most következő rész nem fog tetszik.-nézett rám.
-Milyen most következő rész?-kérdeztem zavarodottan.
-Csak annyi, hogy a szám ugye szerelmes szám.-nézett rám Adam, mire én bólintottam.-Ezért meg kellene csókolnod Cody-t.-mondta, mire nekem felszaladt a szemöldököm.
-Tessék?-döbbentem le teljesen.
-Látod, mondtam, hogy nem fog neki tetszeni. Miért kell ezt a hülyeséget erőltetni?-akadt ki Cody.
-Fogd be Cody, neked ehhez semmi közöd.-csitította le durván a srácot Adam.-Steffi, kibírod. Csak egy csók.-mondta nyugodtabban Adam.
-Csak egy csók.-ismételtem meg.-Nem csinálom meg. Nem csalom meg Louis-t.-jelentettem ki.
-De megcsinálod.-emelte fel Adam a hangját.
-Miért, különben mi lesz? Emlékeztetnélek Adam, hogy még mindig nem vagy az apám.-emeltem fel én is a hangomat.
-Tudod, örülök is, hogy nem vagyok az apád. Szófogadatlan, és szemtelen vagy. Még szinte gyerek. Fogalmad sincs, arról, hogy ezzel a klippel mennyit kereshetnél. Ezzel még híresebb lehetnél, értsd már meg. Csak egy egyszerű csók. Egyszer ebbe a büdös életbe csináld már azt amit mondok. Louis-t is csak kihasználod. Nyár végén elmennek, aztán mi lesz? Keresel új sztárocskát? Vagy megint elkezded vagdosni magad?-mondta ingerülten. Az utolsó mondatnál a csuklómhoz kaptam. A kocsi éppen állt, így tudtam, hogy mit fogok tenni. Egy mozdulattal pofán vágtam Adam-et.
-Dögölj meg.-néztem a szemébe.-Gyere Cody.-nyitottam ki az ajtót, és kiszálltam. A srác engedelmesen követett. Kifutottunk a járdára, én pedig neki dőltem a falnak. Csak Adam szavai jártak a fejemben.
-Hé, Steffi. Jól vagy?-nézett a szemembe Cody. Csak megráztam a fejemet, és egy könnycsepp folyt le az arcomon. Cody nem szólt semmit, csak magához ölelt. Életemben nem láttam még ezt a srácot, de most jól esett egy ölelés.
-Fogjunk egy taxit, és menjünk el a plázába.-töröltem le az arcomat.
-Vásárolni akarsz?-nézett rám furcsa vigyorral az arcán.
-Nem. Louis-ék a plázában vannak. Dedikálnak.-magyaráztam, mire Cody bólintott. Fogtunk gyorsan egy taxit, és elindultunk a pláza felé.
-Sajnálom.-nézett rám Cody.
-Mégis mit?-szaladt fel a szemöldököm.
-Nem kellett volna belemennem ebbe az egész hülyeségbe. Akkor ez nem történt volna meg.-túrt bele a hajába idegesen.
-Nem a te hibád. Akkor Adam talált volna másik idiótát. Már bocs.-nevettem.
-Semmi baj.-mosolyodott el.
Húsz perc múlva megérkeztünk a plázához, és a hátsóbejárathoz mentünk, ahol pont jöttek ki a fiúk.
-Louis.-indultam el a srác felé.
-Steffi, te meg mit keresel itt?-ölelt át szorosan.-Hé, te sírsz?-tolt el magától, mire csak bólintottam.-Mi történt?-nézett a szemembe.
-Adam.-mondtam, de elcsuklott a hangom. Louis zavarodottan fürkészte az arcomat, majd megint magához ölelt.-Gyere menjünk haza.-indult el a kocsi felé.
-Várj egy kicsit.-fordultam meg, és Cody-hoz léptem.-Köszönöm.-mosolyogtam rá.
-Mit is?-húzta össze a szemöldökét.
-Hogy nem hagytál egyedül.
-Ez a legkevesebb. Adam-et meg szerintem kerüld el nagy ívben.-nevetett.-Remélem még találkozunk.-mondta, és elindult a másik irányba. Elmosolyodtam, és odasétáltam a kocsihoz. Beültem hátra, ahol Paul eléggé furcsán nézett rám.
-Neked nem a tengerparton kéne lenned?-szaladt fel a szemöldöke.
-Milyen tengerpart?-nézett rám Louis. Nyeltem egy nagyot, és elmeséltem, hogy mi történt. Végig a csuklómon volt a kezem, de azt a részt nem mondtam el nekik. Erre még nem állok készen. Mikor befejeztem, Louis átkarolt, és belepuszilt a hajamba.
-Azért az durva amiket hozzád vágott.-húzta el a száját Niall.
-És ki volt az a srác akihez visszamentél?-nézett rám Louis.
-Cody volt az, akit meg kellett volna csókolnom. Miután felpofoztam Adam-et inkább nem hagytam ott vele, mert tuti, hogy kinyírta volna.-mondtam, mire Louis bólintott.
-És akkor most mi lesz?-kérdezte komolyan Liam.
-Új menedzsert kell keresnem.-vontam meg a vállamat szomorúan.
-Srácok, ha hazaértünk beszélni szeretnék veletek.-mondta Louis, mire a fiúk bólintottak.