21. Fejezet

Steffi szemszöge

-És hol van Katy?-néztem Paul-ra unottan.

-Betörjem az ajtót?-vigyorgott Zayn.

-Fogalmam sincs, hogy hol van. Zayn nem.-nézett Paul szúrós szemmel.-Felhívom Katy-t, hogy merre van.-vonult félre telefonálni.

-Louis segíts. Háromra.-állt az ajtó elé Zayn. Louis odaállt mellé készenlétbe, és várta a parancsszót.

-Egy...Kettő...Három!-mondta Zayn, és berúgta az ajtót.-Na. Probléma megoldva.-röhögött.

-Zayn Malik, Louis Tomlinson.-állt meg mögöttem Paul.

-Pucolás haver.-futott el megint a két jó madár, Paul meg utánuk. Mi szépen besétáltunk a házba, és behajtottuk az ajtót.

-Kihívom a szerelőket.-vette elő a telefonját Liam.

-Steffi, csinálsz nekem kaját?-nézett rám aranyosan Niall.

-Niall, nincs egy órája, hogy felfaltad a fél Nando's-t.-értetlenkedtem.

-De éhes vagyok.-nyöszörgött.

-Ennyi erővel te is csinálhatnál magadnak kaját, de jó. Mit szeretnél enni?-kérdeztem unottan.

-Hm. Palacsintát, de angolosan.-vigyorgott.

-Tőlem úgy eszed ahogy akarod, de én csak megsütöm a palacsintát.-röhögtem.

-Dupla adagot csinálj!-ordított utánam Harry.

-Előtte még felteszem a telefonomat töltőre.-indultam fel az emeletre, és bementem a szobámba. Feldugtam a telefonomat töltőre, és már indultam is volna ki, csak Zayn is Louis rontottak be a szobámba. Megfogták az első széket ami az utukba került, és az ajtó elé rakták. Paul kintről nyomtam be az ajtót, a fiúk meg egy ideig próbálták tartani, de nem sokáig bírták.

-Ááá. Ne bánts.-takarta elé a fejét Zayn a falnál állva. Paul gyorsan lerendezte őket, aztán lement a nappaliba.

-Élek!-ujjongott Lou beleugorva az ágyamba.

-Nekem eléggé fáj a karom.-röhögött Zayn a karját masszírozva.

-Louis Tomlinson.-álltam csípőre tett kézzel az ágyam mellett.

-Hm?-vigyorgott.-Ja, bocsi.-eszmélt fel, és kiugrott az ágyamból.

-Észlény.-csaptam a homlokomra.

-Mivel engesztelhetnélek ki?-lépett elém, és belenézett a szemembe. Elmosolyodtam, és nyomtam egy puszit a szájára.

-Csinálj palacsintát Niall-nek helyettem.-mentem ki a szobámból röhögve. Lementem a nappaliba, és levágtam magamat a tévéző fiúk közé. Ekkor csöngettek, ami egyébként teljesen felesleges volt, mivel az ajtó nem volt becsukva.

-Nyitva!-kurjantott Harry.

-Ez a szerelő te hülye.-pattant fel Liam.

-Ja, azt hittem vendég jött.-röhögött magába Harry.

-New York-ba mégis ki a bánat látogatna titeket?-néztem rá értetlenül.

-A rajongók például?-vigyorgott.

-Persze, és azok csöngetnek. Inkább ajtóstul rontanak be.-fogtam a fejemet röhögve.

-Ne bántsd a lányinkat.-nézett rám szúrósan Niall.

-Jól van na.-nyújtottam ki a nyelvemet.

-Egyébként hol van a palám?-váltott témát a szőke.

-Majd Louis megcsinálja.-kuncogtam. Ekkor az említett személy Zayn társaságában lépkedett le a lépcsőn.

-Hé, Nialler. Mennyi palacsintát kérsz?-állt meg a kanapé mellett Lou.

-Nemtom. Amennyit kapok.-vonogatta a vállát.

-Csinálj egy Niall mennyiséget.-mondta egyszerűen Harry.

-De akkor itt ünnepeljük a 70. szülinapomat is.-húzta el a száját.

-Csinálj egy húsz darabot, azt kész.-zártam le a témát.

-Nézd már, csukódik az ajtó.-nyitogatta az ajtót Liam.

-Ha nem rúgtam volna be még mindig kinn állnánk.-röhögött Zayn.

-Ebbe lehet valami.-bólogattam. Ekkor villámlott egy hatalmasat, amitől automatikusan összerezzentem. Nagyon megijedtem.
-Ez meg mi a fene volt?-nézett ki Louis a konyhából.
-Villám. Remélem.-mondta félve a mellettem ülő Harry. Liam levágta magát mellém, és tovább nézték a filmet. Valami gyilkolászós film volt, de nem éppen az ijesztő fajta.
Már egy jó tíz perce nézhettük a filmet, mikor hirtelen minden elsötétül.
-Srácok, én most megvakultam a palacsintától, vagy tényleg elment az áram?-hallottam Louis bizonytalan hangját.
-Szerintem az utóbbi.-világított a telójával Niall.
-Srácok, elment az áram?-hallottam Paul hangját.
-Neeeeeem, csak megvakultál.-röhögött Zayn.
-Gondolom a vihar miatt.-gondolkoztam hangosan.
-Valaki nem akar valamit csinálni is? Mert nem nagyon látok.-röhögött Louis a konyha irányából. Attól függetlenül, hogy Niall világított, az oromig sem láttam el, a telefonom meg fenn volt a szobámba.
-Keresek valamit ami világít.-hallottam Paul hangját.
-Hol van zseblámpa?-állt fel Harry. Átbukdácsolt a lábamon, aztán egyszer csak hallottunk egy hatalmas puffanást, és egy szép hosszú káromkodást.
-Hé, Hazza. Jól vagy?-világított a hang irányába Niall.
-Nem nagyon.-fogta a csuklóját Harry.

20. Fejezet

Sziasztok! :) Meghoztam a 20. fejezetet. Sajnálom, hogy kicsit rövid lett, de nem nagyon jött az ihlet. :/ Egyébként NAGYON köszönöm az 5000 megtekintést, és a sok kommentet. :)

Sarah. xx

Steffi szemszöge

-Ugye csak viccelsz?-nézett rám aggódva Lou.

-Hívjunk egy taxit.-javasolta Liam.

-Milyen utca ez?-kapta elő a telóját Harry.

-Várjatok, ott egy park. Onnan szerintem haza találnánk.-indultam el a fás terület felé. A fiúk követtek.

-Steffi az a Central Park.-csapott a homlokára Zayn.

-Jól van, bocsi. Nem régóta élek itt.-néztem rájuk vörös fejjel.

-Ha már itt vagyunk, nézzünk szét.-fogta meg a kezemet Louis. A fiúk összenéztek aztán bólintottak, és elindultam utánunk. Találtunk egy kisebb tisztást, ahol letelepedtünk a fűbe.

-Ki tud kosarazni?-néztem rájuk pár perc csönd után. 

-Én.-mondta egyszerre Harry és Lou.

-Van kedvetek?-böktem a kosárpályán játszó fiúkra.

-Hívjuk ki őket.-állt fel Harry, és engem is felsegített. Louis is felpattant, és elindultunk a kosárpálya felé. Megálltunk a pálya szélén, és egy ideig csak néztük őket.

-Hé, beszállhatunk?-szólalt meg hirtelen Harry.

-Nem te vagy az a cica fiú abból a bandából?-jött oda hozzánk a punk gyerek. 

-Mi van féltek kiállni?-röhögött Louis.

-Gyertek.-intett a másik punk-os gyerek.-Csak úgy játszunk, vagy van tét?

-Mondjuk ha mi nyerünk nekünk adjátok a labdát.-gondolkodott Lou.

-Ha meg mi akkor... Eljöttök a húgom születésnapjára.-mondta a punk. Értetlenül néztük rá.-Mi van? Imád titeket.-vonogatta a vállát.

-Na kezdjük.-szóltam bele. Nálunk volt a labda, középről indítottam, lepasszoltam Harry-nek, kicselezte a nagydarabot, leadta Lou-nak, és KOSÁR. Lepacsiztam velük, és folytattuk a meccset.

-Gondolom egy cicafiútól nem ezt vártátok.-röhögött Harry.

-Meglátjuk, hogy ki nevet a végén.

Fél óra játék után fáradtan rogytunk le a fűbe.

-Jók voltatok.-vigyorgott a punk.

-Ti se panaszkodhattok.-vigyorgott Harry.

-Dave.-nyújtotta a kezét a srác Harry felé.

-Harry.-ráztak kezet.

-Te pedig Louis vagy.-mosolygott a barátomra Dave. Lou bólintott, és átkarolt.-Te pedig Stephany.-nézett rám. Ezzel kissé meglepett.

-Kértek vizet?-nyújtotta felénk a másik az üveget. Bólintottam, és elvettem. Kissé furcsa lehetett, hogy egy sztár egy ismeretlen srác üvegéből iszik, de szomjas voltam, és nem is vagyok az a finnyás fajta.

-Na mi van srácok, nyertetek?-huppant le mellém Niall.-Hello.-intett Dave-nek.

-Nem, vesztettünk, így majd el kell mennünk egy szülinapra.-magyarázta Hazza.

-Kinek a szülinapjára?-vonta fel a szemöldökét a szőkeség.

-A húgoméra.-vigyorgott Dave. Niall már válaszra nyitotta volna a száját, de megcsörrent a telefonja.

-Igen? Central Park-ba. Pihenünk. Miért ne?-röhögött.-Jó, nyugi. Oké. Hello.-rakta le.

-Váárj. Kitalálom. Paul volt, kérdezte, hogy hol vagyunk, és, hogy miért, és most ki van bukva ránk mert nem szóltunk.-röhögött Louis.

-Pontosan.-tette el a telóját.-Na akkor mikor megyünk szülinapra?-nézett Dave-re Niall.

-Jövő héten, de megadom a számomat ha gondoljátok.

-Tessék.-adtam a kezébe a telefont. Pötyögött rajta egy ideig, aztán visszaadta.

-Hé, Dave gyere. Lépnünk kell.-állt meg előtte a másik srác.

-Jó megyek. Köszi srácok, tényleg. Egyébként máskor is játszhatnánk.-állt fel mosolyogva.

-Igazán nincs mit. Majd hívunk.

-Hello.-intett, és már ment is a haverja után.

-Na, mi most halunk meg srácok.-hallottam Zayn hangját mögülem. Kérdőn fordultam hátra, mire a másik irányba intett.

-Ajaj.-húzta el a száját Harry. Paul közeledett felénk, nem túl boldogan.

-Fuss ha kedves az életed.-pattant fel Louis, és elrohant. Én is felálltam, de még vártam. Paul odaért hozzám, és megállt előttem. Nem túl kedvesen nézett rám.

-Öhm. Szia Paul.-intettem bénán, és már futottam is a többiek után.

-Oké, szerintem leráztuk.-állt meg egy fánál Zayn. Majdnem igaza volt. Paul-t leráztuk, de a rajongók észrevettek. Pár sikítozó lány rohant felénk.

-Futás vissza.-fogta meg a kezemet Louis, és megint rohanni kezdtünk. Lou éppen hátra nézett, mikor nem kellett volna, ugyanis belerohantunk Paul-ba. Összefont karral mérgesen nézett ránk, de aztán leengedte a kezét.

-Gyertek menjünk haza.-indult el a másik irányba nyugodtan Paul.

-Huh, ezt megúsztuk.-sóhajtott Niall.

-Csak hazáig.-mondta Paul, hátra sem nézve. Fájdalmas arccal néztek rám a fiúk. Ezt megszívtuk. Beszálltunk a kocsiba, és kezdődhetett a fejmosás. Igaz, hogy már mindenki elmúlt 18, de azért Paul még mindig úgy kezel minket, mint az öt éveseket. Na mindegy. Mire hazaértünk szerencsére kifogyott az érvekből, úgyhogy egy 'ilyen többet ne legyen' kijelentéssel elengedett minket. Kivánszorogtunk az autóból, és Liam pedig az ajtóhoz lépett, azzal a céllal, hogy kinyissa. Csakhogy az be volt zárva.
-Van valakinél kulcs?-nézett hátra Liam. Mindenki hallgatott, mint a sír.
-Katy hozta...

19. Fejezet

Steffi szemszöge

Niall kiugrott a kocsiból, mi meg röhögve követtük. Bementünk a kajáldába. Gondolom nem kell mondanom, hogy mindenki minket nézett.

Leadtuk a rendelést, és amíg vártunk a fiúk kitalálták, hogy üvegezzünk. 

-Én kezdem.-nyúltam az üvegért. Harry-n állt meg.

-Merek.-vigyorgott.

-Menj oda ahhoz a lányhoz.-mutattam a két asztallal mellettünk ülő szőkére.-És hívd el randira.-mondtam. A fiúk dőltek a röhögéstől, Harry meg felállt, és odament a lányhoz.

-Jó, ez meg volt.-ült vissza az asztalhoz.

-Mit mondott?-érdeklődött Zayn.

-Van barátja.-vonta meg a vállát.-Szóval.-fogta meg az üveget, és pörgetett. Zayn-en állt meg.

-Lehet, hogy megfogom bánni, de merek.-kuncogott.

-Menj ki az utcára, és vedd le a pólódat.-mondta perverz vigyorral.

-Szerintem ezzel a rajongók járnak jól, de mindegy.-állt fel Zayn, és kiment. Megállt a hatalmas tömeg előtt, és egy mozdulattal lerántotta magáról a pólóját. Ezernyi sikítozó lány ujjongott, és csak úgy kattogtak a vakuk.

-Oké. Én jövök.-huppant le mellénk. Pörgetett, és Liam-nél állt meg.

-Merek.-mondta komolyan.

-Kérsz a pincétől egy tál levest, és meg kell enned kanállal.-mondta gonoszul. Liam arcszíne egészségesről, falfehérre változott, de nem volt mit tennie.

-Akkor most én alázok meg valakit.-pörgette meg az üveget. Rajtam állt meg.

-Merek.-mondtam. Igaz még senki sem felelt, de ez így izgalmasabb.

-Írd ki twitterre, hogy 'Nem szeretem Louis-t'.-mondta.

-Muszáj?-néztem rá fájdalmasan.

-Igen.-bólogatott.

-Tudod, hogy szeretlek.-nyomtam egy puszit Louis arcára, és elővettem a telefonomat. Közbe meg is jött a kaja, úgyhogy neki láttunk. 

Mire befejeztem az evést Liam levese is kijött. Mit ne mondjak, dőltünk a röhögéstől. Liam kezébe vette a kanalat, és már enni is kezdte volna mikor Zayn megszólalt.

-Na jó, azért nekem is van szívem.-vette ki a kanalat Liam kezéből.-Steffi töröld azt a hülye tweet-et.-nézett rám, mire megint elővettem a telefonomat, és felmásztam twitterre.
-Na, akkor jó étvágyat.-kezdett el enni a levest Harry. Ez teljesen fölösleges volt, mert már csak ő evett.

Mikor végezett, haza indultunk. Volna. Csak hát a Nando's előtt állt egy kisebb-nagyobb tömeg. Úgy kétszáz ember, akiktől nem nagyon bírtunk sehova se menni.
-Katy hol van srácok?-néztem rájuk.
-Nem jött be velünk.-rázta a fejét Liam.
-És akkor hogy jutunk ki? Mert én nem fogok a sikítozó lányok közé menni abba biztos lehetsz.-mondtam határozottan.
-Párizs óta mi sem szívesen megyünk be közéjük.-húzta el a száját Niall.
-Ötlet?-nézett rám Harry, de én megráztam a fejemet.
-Biztos van személyzeti kijárat.-mondta Louis. Körülnéztem, és az első pincérhez oda rohantam.
-Szia. Bocsi, megtudnád mondani, hogy van-e személyzeti kijáratotok?-hadartam.
-Persze, hogy van. De minek az neked?-nézett rám furcsán, mire én csak a fiúkra mutattam, majd az ajtóra.-Ja, értem. Gyertek megmutatom.-tette le a tálcát, és intett egy másik pincérnek. Követtük a lányt, közben viszont megcsörrent a telefonom.
-Igen?
-Steffi benn vagytok még az étteremben?-hallottam Paul ideges hangját.
-Nyugi Paul, jól vagyunk. A hátsókijáraton megyünk ki.-mondtam.
-Oké, odamegyünk.
-Nem kéne. Akkor idejönnek a rajongók is.-húztam el a számat.
-Akkor mi legyen?-kérdezte ismét idegesen.
-Szerintem hazasétálunk. Vagy fogunk egy taxit.
-Oké. Otthon találkozunk.-rakta le Paul.
-Itt is vagyunk. Lehetne egy hülye kérésem?-nézett ránk félve.
-Autogram?-mosolyodtam el. A lány bólintott, és adott egy tollat, meg egy lapot.
-Tessék. Köszi a segítséget.-vigyorgott Niall.
-Máskor is.-mondta, és visszaindult az étterembe. A hátsókijárat valami sikátoros helyre vezetett. Eléggé félelmetes volt.
-Srácok, én félek.-néztem rájuk, mire csak kiröhögtek.
-Nincs mitől.-ölelte át a vállamat Louis, és belepuszilt a hajamba.
-Na gyerünk haza.-indult el Harry.
-Öhm. Hazza. Másik irány.-szólt utána Liam.
-Tudtam én.-ment el mellettünk Harry. Röhögve indultunk utána. Időközbe persze felkerültek a sapkák, és a szemüvegek is (minden esetre).
-Na itt merre?-néztek rám a fiúk. Fogalmam sem volt, hogy hol vagyunk.
-Öhm. Azt hiszem arra.-mutattam a következő utcára.
-Hiszed?-vonta fel a szemöldökét Harry.
-Foggalmam sincs, hogy hol vagyunk.-húztam el a számat.

18 Fejezet

Sziasztok! :) Meghoztam a következő részt, de azt vettem észre, hogy a nézettségem, és a komik száma is eléggé lecsökkent. :/ Mi lehet ennek az oka?

Sarah. xx

Steffi szemszöge

Mire megittam a kávémat a többiek is elkészültek.

-Na. Mehetünk.-jelentette be ünnepélyesen Katy. Kapott egy pár 'na végre' fejet, és már be is szálltunk a kocsiba.

-Tudjátok az új számnak a szövegét?-nézett ránk Paul.

-Persze.

-Eltudjátok adni?-kérdezte bizonytalanul. Összenéztem a fiúkkal, ők pedig bólintottak.

-Igen.-mosolyogtam. Paul bólintott, és elővette a telefonját.

-Egyébként hova megyünk?-érdeklődött Louis.

-A plázába, és mindjárt mondom a menetrendet.-kapott elő egy lapot Katy.-Szóval. Először a koncert, az úgy körülbelül egy óra, utána 10 perc szünet, aztán fél óra dedikálás, Niall kívánságára utána elmegyünk enni, és mehetünk is haza.-ismertette a tervet.

-Az úgy oké.-bólogattak a fiúk.

-Steffi te csak a koncert végén jössz, az utolsó 10 percbe. Előadod a fiúkkal az új számot, meg kettő sajátot, utána szabad vagy, de velünk jössz haza.-magyarázta nekem Katy.

-És előtte mit csinálok?-néztem rá értetlenül.

-Elmehetsz vásárolni. Paul vigyáz majd rád.-zárta le a témát. De jó, végre elmehetek vásárolni.

-És meg is jöttünk.-mondta Harry amint meghallotta a sikítozást. Kiszálltunk a kocsiból, és ekkor még hangosabba sikítoztak a lányok. Őszintén szólva kissé féltem, de Louis megfogta a kezemet, amitől megnyugodtam.
-Na akkor itt ketté válunk. Egészkor legyetek itt.-mondta nekem Katy.-Ha lehet épségben.-nézett Paul-ra. Bólintottunk, és elindultunk.
-Hol kezdjük királylány? Vagy mindet egyszerre akarod kifosztani?-vigyorgott Paul.
-Nem. Itt kezdjük, és szépen haladunk sorjába.-mutattam az első boltra amit megláttam.

-Ez milyen?-jöttem ki az öltözőből.
-Jól áll.-mosolygott Paul.
-Hogy állunk időben?-mentem vissza fülkébe.
-Szerintem ezt megvesszük, és mehetünk is vissza.-mondta.
-Oké.-léptem ki vigyorogva. Elindultam a pénztárhoz a ruhával, és gyorsan fizettem. Paul kezébe nyomtam a zacskót, és elindultam a pláza közepén állított színpad mögé.
-Ezeket leviszem a kocsiba. Tudsz magadra vigyázni addig?-nézett rám.
-Persze. Megkeresem a fiúkat.-röhögtem. Szerencsére nem kellett sokat keresgélnem, a színpad mögött osztottak autogramot.
-Megjöttem.-jelentettem be ünnepélyesen. Kaptam pár 'nem mondod?' fejet, aztán levágtam magamat az egyik székre.
-Két perc.-lépett mellém Katy.-Szia Steffi. Paul hol van?-nézelődött.
-Levitte a szatyrokat a kocsiba.-kuncogtam. Katy bólintott, és elment telefonálni.
-Kivásároltad magadat?-ölelt át valaki hátulról.
-Aha.-fordultam meg, és nyomtam egy puszit Louis szájára.
-Gyertek srácok. Idő van.-tolt fel minket a színpadra egy srác. A színpadon volt egy asztal, azon pedig sorban letéve hat mikrofon. Az enyém az utolsó volt (mily' meglepő módon). Vigyorogva az asztalhoz léptünk, és felvettük a mikrofonokat.
-Hello New York! Visszatértünk!-üvöltött bele a mikrofonba Louis.
-És egy új számmal készültünk, amit Stephany-val írtunk.-folytatta Harry rám mutatva, mire hangos sikítozásba törtek ki a rajongóim.
-Ezt a számot szeretnék most nektek előadni.-fejeztem be vigyorogva, és elkezdődött a zene. Liam előrébb lépett, és elkezdte énekelni a számot.

Mikor befejeztünk a számot meghajoltunk vigyorogva meghajoltunk. A fiúk elköszöntek, és lementek a színpadról, és én következtem két saját számmal. Ezt gyorsan lezavartam, és én is megköszöntem a figyelmet.
-Éhes vagyooook.-nyöszörgött Niall.
-Én gondoltam rád.-vettem elő egy zacskó a táskámból, és a kezébe nyomtam (vásárlás közben beültünk a mekiba Paul-al).
-Szeretlek Steffi.-vigyorgott a srác.
-Szívesen.-röhögtem, és elmentem a mosdóba. Nagyjából összeszedtem magamat, és mire visszamentem addigra a fiúk már autogramot osztottak. Hirtelen ötletem támadt, hogy én is beállok a sorba, de aztán esett le, hogy nekem nincs mit aláíratnom. Gyorsan elszaladtam egy könyvesboltba, és megvettem az Up All Night lemezüket, aztán beálltam a sorba. Feltettem a napszemcsimet, és a sapkámat.
-Szia Lily vagyok.-mosolygott az előttem álló lány.
-Stephany.-mosolyogtam vissza.
-Idevalósi vagy?
-Igazából londoni vagyok, de már egy ideje itt lakom.-magyaráztam.
-Én is londoni vagyok.-lepődött meg.
-Itt nyaralsz New York-ba?-érdeklődtem.
-Igen, a bátyámnál.
-Mi a twitter neved?-kaptam elő a telefonomat.
-@Lily1DFamily.-mondta. Bekövettem twitteren, és eltettem a telefonomat.
-Bekövettelek. Remélem nem kapsz majd szívrohamot.-mosolyogtam. Szegény lány nem nagyon tudta hova tenni amit mondtam, de mindegy is volt, mert sorra kerültünk.
-Szia, Steffi. Mizu?-álltam Harry elé.
-Naaa. Pszt.-tettem a szám elé a kezemet. Harry bólintott, és aláírta a CD-t.
-Szia. Hogy hívnak?-vigyorgott Niall.
-Stephany.-mosolyodtam el. Niall is aláírta, és tovább adta a lemezt. Se Zayn, se Liam nem ismertek fel.
-Hogy van az én kedves barátnőm?-vigyorgott Louis.
-Tökre érdekes, hogy csak te meg Harry ismertetek fel.-gondolkoztam hangosan.
-Azért csak megismerem a barátnőmet napszemcsiben.-nyomott egy puszit a számra.-Ülj már ide.
-Az öledbe?-néztem rá furán.
-Ja. Miért ne?-röhögött. Eltettem a CD-t, és beültem Louis ölébe. Így szegényke eléggé nehezen tudott dedikálni, de valahogy megoldotta.
-Steffi hallod, bocs, de nem ismertelek fel.-dőlt hátra a széken Niall, hogy rám lásson.
-Nem baj. Ez volt a célom.-röhögtem.
Még úgy tíz percig dedikáltak a fiúk utána elmentünk kajálni Niall kérésére. A kocsiban ülve felnéztem twitterre. A főoldalt bámultam mikor megláttam egy twittet.
@Lily1DFamily 'ÚRISTEN. STEPHANY WERNT BEKÖVETETT.'
Elmosolyodtam, és gondolkodás nélkül rámentem a válaszra.
@StephanyOfficial 'Remélem még találkozunk. :) xx'
-Mit nézel ami ennyire megmosolyogtat.-hajolt a telefonom felé Louis.
-A dedikáláson találkoztam egy kedves lánnyal, és bekövettem twitteren. Csak hát akkor nem ismert fel.-röhögtem.
-Mi a neve?-nézett rám Lou.
-@Lily1DFamily.-mondtam, mire mind az öt fiú előkapta a telóját.
-Szerintem egy kisebb szívroham fogja érni a csajt.-tette el röhögve Zayn a készüléket.
-Nando's!-ugrott ki Niall a kocsiból.

17. Fejezet

Sziasztok! :) Köszönöm a 4ooo megtekintést, és a hozzászólásokat. Nagyon jól esnek. :) Itt a következő rész, remélem tetszeni fog. Jó olvasást.

Sarah. xx

Steffi szemszöge

Reggel mikor felébredtem Louis még aludt. Őszintén szólva nem sok mindenre emlékeztem a tegnapból, de lehet, hogy nem is baj. Megpróbáltam úgy felkelni, hogy lehetőleg ne ébresszem fel Lou-t, ami nagyjából sikerült is (mármint úgy felkelni, hogy nem vertem fel). Még csak hét óra volt, de azért lementem reggelit csinálni. Kitudja, hogy a fiúk mikor kelnek fel. Kilopakodtam a folyosóra, és lementem a konyhába. Legnagyobb meglepetésemre Niall-t találtam a konyhapultnál.

-Jó reggelt.-mondta teljesen normálisan.

-Viszont. Csak én vagyok másnapos?-néztem rá értetlenül.

-Hat óta fenn vagyok, úgyhogy már hatott a fejfájás csillapító.-röhögött.

-Hű. Jó korán keltél. Van valami kaja?-kotorásztam a hűtőbe.

-Nem sajna nincs. Tegnap megettük szerintem.-húzta el a száját.-Eljössz velem mekibe?

-Aham, csak akkor felöltözök.-mosolyodtam el, és visszaosontam a szobámba felöltözni. Felkaptam magamra egy 'Wild' feliratú pólót, meg egy rövid farmert, és már mentem is le.-Van még fájdalomcsillapító?-fogtam a fejemet. Niall bólintott, előkotorta a gyógyszert, és a kezembe nyomott egyet.-Köszi.-mosolyogtam rá.

-Egyébként nincs valami fogalmad arról, hogy Louis hogyan került a szobámba?-indultunk ki a házból.

-Öhm. Nem nagyon. Vagyis nem tudom. Nem sok mindenre emlékszem.-szállt be röhögve a kocsiba.

-Az a baj, hogy én se.-húztam el a számat. Niall beindította a motort, és elindultunk kajáért.

Mire visszaértünk már elkezdtek a srácok is ébredezni. Bevittük a sok kaját, és leraktuk a pultra. Én kapásból elvettem egy sült krumplit, és egy hambit, és levágtam magamat az asztalhoz.
-Jó reggelt.-vánszorgott le Harry a lépcsőn.
-Neked is.-vigyorogtunk. Harry levágta magát mellém, és szerintem megint elaludt.
-Kérsz kaját?-próbáltam felébreszteni.
-Halkabban.-tette a szája elé a az ujját. Niall rakott neki egy tányérra krumplit meg fájdalomcsillapítót, és letette elé. Harry bólintott, és bevette a gyógyszert.
-Egyébként ma fellépésünk lesz.-mondta Niall.
-Nekem is?-néztem rá furán.
-Szerintem csak nekünk lesz koncertünk. El kéne kezdeni felébreszteni a srácokat.-húzta el a száját.
-Kit vállalsz?-álltam fel.
-Liam-et, és Harry-t.-röhögött.
-Akkor enyém Loui és Zayn.
-Zayn-al vigyázz. Morcos reggelente.-mondta, mire bólintottam. Felmentem a lépcsőn, és bementem egyenesen a szobámba.
-Louis. Kelj fel.-ültem le mellé az ágyra, de ő csak a fejére húzta a párnát. Lerángattam róla, és nyomtam egy puszit az arcára. Ez már hatásosabb volt. Kinyitotta a szemét, rám nézett, és megcsókolt.
-Minek kell felkelni?-nézett rám kómásan.
-Mert délután fellépés, és biztos vagyok benne, hogy Katy ki lesz akadva, ha még délben is alszotok.-húztam el a számat. Louis bólintott, és kivánszorgott az ágyból, aztán pedig körülnézett. Majd kérdőn rám.
-Mi a fenét keresek nálad?
-Senki sem tudja.-tártam szét a karomat. Louis kiment a folyosóra, én pedig követtem, és bementem Zayn szobájába.
-Zayn ébresztő.-álltam meg az ágya mellett.
-Menj a francba.-morogta.
-Nem megyek sehova amíg nem kelsz fel.-mondtam határozottan, mire ő csak motyogott valamit, és a fejébe húzta a takarót. Hát jó. Legyen. Kimentem a szobájából, és a fürdő felé vettem az irányt. Mikor visszatértem még mindig aludt, így ráborítottam a nagy vödör vizet.
-Jól van fenn vagyok.-kászálódott ki az ágyból kómásan.
-Gyere hoztunk reggelit.-mosolyogtam rá.
-Előbb megszárítkozok.-röhögött. Bólintottam, és magára hagytam a vizes srácot. Lementem a nappaliba, és levágtam magamat a kanapéra a többiekhez.
-Mit nézünk?-bámultam a TV-t.
-Az éhezők viadal.-mondta Harry.
-Ez valami akció film?-néztem rá értetlenül.
-Van a csaj azt elmegy harcolni. Asszem.-adta a lényegre törő magyarázatot Lou.
-Aha.-bólogattam. Ebből most sokat tudtam meg. Elővettem a telefonomat, és felnéztem twitterre. Bekövettem pár embert, meg vissza írtam a rajongóknak, aztán már léptem is volna ki, de akkor megakadt a szemem egy tweeten.
@Louis_Tomlinson 'Éhezők viadala WÁÁÁÁÁÁÁ'
Elröhögtem magamat, és rögtön válaszoltam.
@StephanyOfficial 'Már nem fáj a fejed?:D'
Louis kérdőn nézett rám.
@Louis_Tomlinson 'Kösz jól vagyok. Szeretleeeeeeeeeeeek xx'
Ez meg van húzatva.
@StephanyOfficial 'Nézzed a filmet ha már ezt a vackot választottátok. xdd'
@Louis_Tomlinson 'Te nem szeretsz?:( brühüm..'
Ezen még jobban röhögtem.
@StephanyOfficial 'De szeretlek te majom. xx'
Louis elmosolyodott, és nyomott egy puszit az arcomra.
@NiallOfficial 'Látom tetszik a film.... @Louis_Tomlinson @StephanyOfficial'
Megfogtam a hozzám legközelebb eső dolgot (ami egy párna volt), és hozzá vágtam Niall-hez. Ő pedig visszadobta. Így keveredtünk bele egy párnacsatába. Igazából a film csak háttérzajként ment. Nem sokat láttam belőlem, mert egy párna folyton a képembe volt. Fél óra múlva röhögve rogytunk vissza a kanapéra.
-Srácok készülődjetek. Nem soká indulunk.-jelent meg Katy. Annyira megijedtem tőle, hogy felugrottam, és hasra is estem az egyik párnába. A fiúk jót röhögtek rajtam.
-Te meg hogy a francba jöttél be?-tört ki belőlem a kissé hülye kérdés.
-A bejárati ajtón.-adta a tömör választ.-Steffi te egyébként Adam üzeni, hogy dolga van, úgyhogy te is jössz.
-Én is fellépek?-néztem rá furán.
-Azt majd meglátjuk, hogy előadjátok-e a végén az új számotokat, de eddig úgy néz ki, hogy nem. Na. Egy-kettő. Indulás öltözni.-tapsolt kettőt. A fiúk félkómásan felvánszorogtak a szobájukba (mert még alsógatyában voltak) felöltözni, amíg én csináltam egy jóóó erős kávét.

16. Fejezet

Sziasztok! :) A szavazást lezártam, és mivel döntetlen lett a végeredmény, az egyik barátnőm döntött. Elnézést kérek azoktól aki Zayn-re szavaztak, de Harry-s blog lesz végül. :/ Azért köszönöm a segítségeteket.  http://justavideoclip.blogspot.hu/

Sarah. xx

 

Steffi szemszöge

-Ti együtt vagytok?-tette fel a költői kérdést Charlie.

-Öhm. Igen.-néztem rá félve.

-Haver beszélhetek veled négyszemközt?-állt fel Lou-ra nézve. Louis bólintott, és Charlie után ment. 

-Ez meg mi volt?-nézett rám furcsán Harry.

-A bátyám kicsit túlságosan félt a fiúktól egy eléggé nagy csalódás óta.-húztam el a számat. A fiúk bólintottak, és tovább beszélgettek. Patrick közben a gépen ügyködött, hogy össze rakja a szólókat.

-Srácok segítsetek már.-nézett fel a laptopból.-Ugye úgy van a sorrend, hogy Liam, Louis, Niall, és Steffi?

-Nem.-válaszoltuk egyszerre.

-Akkor jó, mert így fura volt a szöveg. Szóval, hogy van?

-Louis-t, és Niall-t cseréld fel, és akkor jó lesz.-mosolyogtam.

Pár perc múlva Charlie és Louis is visszatértek. Loui lehuppant mellém. Mosolygott, szóval nincs gond. Huh. Megnyugodtam.

Még átnéztük párszor a számot, meg a zenén finomítottunk, aztán már mentünk is haza. Négy óra fele haza is értünk, így az egész esténk szabad volt. Már egy ideje a nappaliban ülve hallgathattuk a ház előtt álló paparazzik ordítozását, mikor már kezdtük unni.
-Na mit csináljunk?-szólalt meg hirtelen Niall.
-Üvegezzünk.-röhögött Harry.
-A piálósra gondolsz, vagy a vetkőzősre?-nézett rá Zayn.
-Most legyen piálós.-vigyorgott. Louis és Niall hoztak feles poharakat, meg piát, és már kezdtünk is. Én pörgettem, és Harry-n állt meg.
-Felelsz vagy mersz?-néztem rá.
-Merek.-mondta. A fiúk elkezdtek 'úúúúú'-zni, mire én csak elmosolyodtam
-Menj ki, és ordíts el magad, hogy 'meleg vagyok'.-mondtam. Niall dőlt a röhögéstől, Harry meg megitta az egyik felest.
-Én jövök.-fogta meg az üveget, és pörgetett. Niall.
-Merek.-vigyorgott. Volt egy olyan érzésem, hogy ezt nem kellett volna.
-Smárold le Steffi-t.-vigyorgott Harry. Szívem szerint úgy felpofoztam volna, de reménykedtem abba, hogy Niall nem teszi meg. Szerencsére jó barát, így inkább ivott. Niall pörgetett, és Louis jött.
-Felelek.-mondta rezzenéstelen arccal.
-Ki volt az a lány tegnap este?-nézett rá Niall. Louis nyelt egyet.
-Az exem.-mondta ki végül. Sejthettem volna. Louis pörgetett, és én lettem az áldozat.
-Merek.-vigyorogtam.
-Ide kérem.-mutatott a szájára. Ennek így sok értelme volt, de lesmároltam. Én pörgettem, és Harry. Na most annyi neki.
-Merek.-mondta.
-Menj oda Paul-hoz, puszild meg, és mond neki, hogy 'te vagy életem szerelme'.-röhögtem el magamat. Harry felállt, odamentem Paul-hoz, és megcsinálta. Mindenki sírva röhögött. Nem hiszem el, hogy megcsinálta. Visszaültünk, és Harry pörgetett. Zayn-on állt meg.
-Felelek.-vigyorgott.
-Bejön Steffi?-ült ki Harry arcára az a perverz mosoly. Zayn (gondolom nem akart hazudni se meg megbántani se) elvett egy poharat, és lehúzta.

Már két órája játszhattunk, és egyre durvább dolgok jöttek. Niall, és Louis kiestek, és már én is kezdtem nagyon szédülni a sok piától. Zayn pörgetett, és rajtam állt meg.
-Merek.-nyögtem ki.
-Csókold meg Harry-t.-mondta vigyorogva. Nem bírnék több piát. Nem tudom, hogy mit csináljak. Ha megteszem vérig sértem Louis-t, ha meg nem akkor meg tuti megint kórházba kerülök.
-Na jó. Kiszálltam. Nem bírom tovább..-álltam fel nagy nehezen, és elmentem WC-re.
Mikor visszatértem már csak Harry ült a nappaliban.
-Többiek?
-Zayn rosszul lett, Liam meg elfáradt.-próbálta elmagyarázni Harry.
-Akkor szerintem mi is feküdjünk le.-nyújtottam felé a kezemet, hogy felsegítem. Hát ennek az lett a vége, hogy én is visszaestem a földre. Hangosan felröhögtünk, aztán megint megpróbáltunk felállni, most már sikerrel. Felvánszorogtunk a lépcsőn, és mindenki elment a aludni. Ahogy beléptem az én szobámba várt rám egy kis meglepetés. Valaki már feküdt az ágyamba. Lerántottam róla a takarót, és kitört belőlem a röhögés. Ott feküdt egy szál alsógatyában az ágyamban (?), és aludt. Mivel túl fáradt (és túl részeg) voltam, hogy átcipeljem a saját szobájába, inkább befeküdtem mellé, és elnyomott az álom.

15. Fejezet

Sziasztok! :) Itt a következő rész, és egy kis segítséget szeretnék tőletek kérni. Lenne még egy blog, csak nem tudom, hogy kiről szóljon. Jobb oldalt lehet szavazni, és holnap zárom. :) Amint kész lesz az első rész belinkelem.

Sarah. xx

Steffi szemszöge

-Hát?-nézett rám aranyosan Louis.

-A fenébe is szeretlek.-csókoltam meg. Hallottam ahogy a fiúk az ajtóban állnak, tapsolva, és fütyülve. Okvetlenül is belemosolyogtam a csókba.-De lesz majd ezért bünti is.-toltam el magamtól.
-Milyen bünti?-nézett rám fájdalmasan.
-Azt még nem tudom, de estére kitalálom.-vigyorogtam.
-Hát jó. Legyen.-mondta szomorúan.

-Most, hogy kibékültetek elindulhatnánk a stúdióba.-lépett be Adam az ajtón. Megfogtam Louis egyik párnáját, és teljes erőmből hozzá vágtam.
-Elmész te a francba.-álltam fel röhögve, és felsegítettem Lou-t.

Lementünk megkajálni, aztán pedig felmentem átöltözni, mert még a tegnapi cuccomba voltam.

Ahogy végeztünk az ebéddel elindultunk a stúdióba.
Mikor beléptem az épületbe, teljesen lesokkolódtam. Egy olyan személy ült a stúdiósok mellett akit nem vártam.
-Charlie!-ugrottam a bátyám nyakába.
-Hé, mizu hugi?-ölelt át szorosan.
-Te meg mi a fenét keresel itt?-néztem rá értetlenül.
-Meglátogatlak. Ha szeptemberig úgysem jössz haza.-röhögött.
-Sajnálom.-húztam el a számat. Aztán észbe kaptam, hogy a fiúk nem is ismerik Charlie-t.-Egyébként fiúk, ő itt Charlie a bátyám. Charlie, ők itt Niall, Harry, Liam, Zayn...és hol van Louis?-forgolódtam értetlenül.
-Bakker hol van Louis?-kezdett el pánikolni Harry. Előkaptam a telefonomat, és tárcsáztam. Kicsöngött.
-Louis hol a pokolban vagy?-vette fel a barátom.
-Őőő. Izé eltévedtem. A Starbucks-ba vagyok. 72 Spring Street.-röhögött.
-Oké, mindjárt ott vagyok.-tettem le. Mindenki kérdőn nézett rám.-Eltévedt.-röhögtem el magamat.
-Hol van?-indult el Harry az ajtó felé.
-Egyedül úgysem találsz el oda. Veled megyek.-mentem utána. Beültünk a kocsiba, és ekkor jött a baj. Úgy 30 sikítozó lány vette körül a kocsit, így nem bírtunk el indulni. Harry elkezdett dudálni, de ez sajnos nem használt.
-Na most mi lesz?-néztem fájdalmasan Harry-re.
-Fogalmam sincs.-dudált tovább.
Tíz perc múlva nagyjából eloszlott a tömeg, így elhúztuk a csíkot onnan, és egyenes Louis-ért mentünk. Mikor már közel voltunk felhívtam Louis-t, hogy legyen készenlétben, mert nem akarunk feltűnést. Megálltunk a kávézó előtt, Lou pedig bepattant a kocsiba.
-Kösz.-röhögött.
-Egyáltalán, hogy kerültél te a Starbucks-ba?-néztem rá értetlenül.
-Hát az úgy volt, hogy ti bementetek a stúdióba, én meg elakartam menni egy kávét inni, de nem találtam egy kávézót sem ami vasárnap is nyitva lett volna, és arra emlékeztem, hogy a Starbucks hol van.-hadarta el a választ.
-Te nem vagy normális.-röhögtem el magamat.
-Nem baj az.-vonta meg a vállát.
Visszamentünk a stúdióhoz, és bementünk. Louis még mindig kávét iszogatva ült le a többiekhez, mintha mi sem történt volna.
-Na kié az első szóló?-kérdezte Patrick (az egyik stúdiós).
-Liam.-mondtuk mind az öten egyszerre.
-Ezek szerint én.-állt fel röhögve a srác a szöveggel a kezében.
Felénekelte a szólóját, aztán szép sorjában mindenki (Liam, Niall, Louis, és Én). Párszor újra kellett venni az én részemet, mert Louis olyan fejeket vágott közbe, hogy elröhögtem magamat, de végülis sikerült. A közös részeket csak a legvégén vettük fel.
-Összességében egész jó lett.-vigyorgott Zayn.
-Aham. Nekem is tetszik.-bólogatott Niall.
-Ügyes voltál.-puszilt bele a hajamba Louis. Charlie szemében láttam egy kis idegességet, de leginkább meglepettséget. A bátyám olyan típus aki megakar óvni a csalódástól, ezáltal nem sok srácot enged a közelembe. Lehet, hogy korai lett volna neki elmondani? Csak sajnos már késő. Látta, hogy Louis belepuszilt a hajamba.

14. Fejezet

Steffi szemszöge

Már jó ideje sétálhattunk a városban. Fogalmam sem volt, hogy hol vagyunk, de nem is érdekelt. Jó volt Niall-el beszélgetni. Valahogy megnyugtatott, hogy kibeszélhettem magamból. Találtunk egy kisebb parkot ahol leültünk az egyik padra.

-Haza kellene mennünk.-nézett rám Niall.

-Én nem megyek haza. Nem akarok Louis-al találkozni.

-Akkor mit csináljunk?

-Fogalmam sincs. Már tuti keresnek minket.-dőltem neki Niall-nek.-Nem fogok haza menni.

-Akkor menjünk egy szállodába mondjuk.

-Oké.-bólintottam. Idefele jövet láttunk egy kisebb hotelt, így arra vettük az irányt.

Beléptünk a szállodába, és kértünk egy két ágyas szobát. Ahogy felértünk én lerogytam az ágyra.

-Szerintem én elmegyek zuhanyozni.-indult meg a fürdő felé Niall.

-Niall.

-Tessék?-jött vissza, és leült mellém az ágyra.

-Köszönöm.-öleltem át szorosan.

-Ez a legkevesebb.-mosolyodott el.

Reggel mikor felébredtem ránéztem az órára. Kilenc óra volt. Niall még aludt, nem akartam felkelteni. Előkotortam a telefonomat, és bekapcsoltam. 34 nem fogadott hívás, zömében Louis-tól, és Adam-től. 24 üzenet, de ez leginkább csak Louis-tól. Belenéztem pár darabba, és mind azt foglalja magába, hogy mennyire sajnálja. Sokat érek a sajnálatával.

-Minden oké?-ült fel az ágyára Niall.

-Persze, csak a sajnálkozó üzeneteket olvasom.-nevettem el magamat kínomba.

-Nekem is biztos van egy csomó nem fogadottam.-húzta el a száját Niall.-Na felöltözök, lemegyek fizetni, aztán haza megyünk, jó?-állt fel.

-Hát, nem tudom. 

-Egyszer úgyis szembe kell nézned vele.-huppant le mellém.

-Jó legyen.-bólintottam.-És még egyszer köszönöm.-nyomtam egy puszit az arcára.

-Steffi, a barátoknak ez a dolguk.-mosolygott.-Na lemegyek fizetek, addig kapd össze magad, mert van egy olyan érzésem, hogy találkozni fogunk lesifotósokkal.-állt fel, és elment. Nagyjából összeszedtem magamat, és mire Niall visszajött mehettünk is. És igaza volt. Ahogy kiléptünk a hotelből szembe találkoztunk pár száz emberrel. Szerencsére Niall hívott egy taxit, úgyhogy csak odáig kellett átverekednünk magunkat. Mikor beszálltunk a kocsiba elmondtuk a sofőrnek, hogy hova vigyen, és gyorsan elhúztuk a csíkot onnan.

-Niall, félek.-néztem rá a szőke barátunkra.

-Nincs mitől.-mosolygott.

Az út nem volt hosszabb tíz percnél. Mikor kiszálltam a kocsiból, kissé meghátráltam. Féltem, hogy mit fogok kapni Adam-től, és nem akartam Louis-t látni, de Niall megfogta a derekamat, és betolt a házba. A fiúk a nappaliba ültek, és mikor megjöttek mindenki minket nézett. 

-Stephany Wernt!-lépett elő Adam. Na nekem annyi.-Hol az ördögben voltál? Már milliószor hívtunk, és nagyon aggódtunk érted! Miért nem vetted fel?

-Mert ki voltam kapcsolva. És nyugodj meg nem esett semmi bajom, csak kiszellőztettem a fejemet. Egyébként meg te nem vagy az apám, hogy itt parancsolgass nekem!-ordítottam el magamat, és felrohantam a szobámba. Bevágtam magam mögött az ajtót, és kitört belőlem a zokogás. 

Már fél órája lehettem a szobámba, mikor kopogtak.

-Steffi engedj be!-hallottam Louis hangját.

-Menj innen!-ültem fel az ágyamon.

-Beszéljük meg.-próbálkozott tovább.

-Nem vagyok rád kíváncsi!-álltam fel, és az ajtó felé vettem az irányt. Kinyitottam, ő pedig a szemembe nézett.

-Kérlek.

-Tűnj a szemem elől.-mondtam, és rávágtam az ajtót. Visszaültem az ágyamra, és gondolkoztam. Jelentettem én egyáltalán neki valamit? Ha igen, akkor meg miért csókoltam meg azt a lányt?

Megfogtam a gitáromat, és elkezdtem játszani. Nem tudom, hogy miért, de a Forever Young-ot kezdtem el játszani. Egy ideig énekeltem hozzá, de mikor hallottam, hogy valaki jön abba hagytam, és csak gitáron folytattam.

-Some are like water, some are like heat, some are a melody and some are the beat. But sooner or later they all will be gone, why don't they stay young?-hallotam Niall hangját.-Bejöhetek?

-Persze.-tettem félre a gitárt, és kinyitottam az ajtót.

-Folytasd nyugodtan.-ült le az egyik babzsák fotelbe. Folytattam gitáron, ő pedig énekelt hozzá. Mikor befejeztük az éneklést Niall felállt, és leült mellém az ágyra.

-Beszélj vele. Kérlek.-nézett mélyen a szemembe.

-Muszáj?-néztem rá fájdalmasan.

-Jó lenne. Rohadtul bűntudata van.-húzta el a száját.

-Jó beszélek vele.-álltam fel. Végig mentem a folyosón, és bekopogtam Louis szobájába.

-Igen?

-Te sírsz?-nyitottam be.

-Nem.-törölgette a szemét.-Mond.

-Beszéljük meg.-ültem le mellé.

-Szeretlek.-nézett a szemembe.

-Mi történt tegnap este?-hagytam figyelmen kívül amit mondott. Letörölte az arcát, és vett egy nagy levegőt.

-Tegnap enyhén sokat ittam, és találkoztam egy régi ismerősömmel. Az volt az a lány akivel láttál. Mikor ott a falnál beszélgettünk, megcsókolt, én pedig mire feleszméltem, hogy mi történik késő volt. Ellöktem a lányt magamtól, és láttam, ahogy te a földre rogysz, Niall felsegít, és átölel. Megindultam felétek, de mire átverekedtem magamat a tömegen már sehol sem voltatok. Kiszaladtam az utcára, és kerestelek, de már elmentetek. Késő volt. Sajnálom.-mondta a szemembe. 

-Most mit csináljak veled te idióta?-néztem rá.

-Megbocsátasz?-tárta szét a kezét.

-Hát...

13. Fejezet

Steffi szemszöge

Az őrök egyre közelebb és közelebb jöttek, végül megálltak előttünk. 

-Valami gond van?-hallottuk Paul hangját mögülünk.

-Magával vannak?-kérdezte az egyik óriás.

-Igen.-mondta Paul.

-Akkor bemehetnek.-álltak el az utunkból az őrök. Ez meg mi a fene volt?!

-Paul te meg mit keresel itt?-nézett rá Harry értetlenül.

-És mi volt ez az egész?-folytatta Liam.

-Srácok ti még nem vagytok 22 évesek, szóval kiskorúak vagytok, így nem juthattok be ide, csak "felnőtt" kísérettel.-magyarázta.

-És honnan tudtad, hogy itt vagyunk? Van vagy ötven klub New York-ban.-csodálkoztam.

-Mert te ide szoktál járni, Steffi. Adam mondta.

-Aha.-bólintottam.-De engem eddig beengedtek szó nélkül.-gondolkodtam hangosan.

-Teljesen meglett újítva a hely.-magyarázta Paul.

-Jó, mindegy. Bulizzunk.-röhögött Niall, és beindult a tömegbe. Mindenki elment valamerre, így egy ideig egyedül ácsorogtam, aztán leültem a pulthoz. Az itallapot nézegetve jöttem rá, hogy Paul-nak volt igaza. Tényleg fel lett újítva az egész szórakozóhely. Na meg az árak is.

-Mit adhatok?-szólalt meg a pultos lány. Majdnem leestem a székről, úgy megijesztett.

-Egy martinit kérnék.-mondtam visszanyerve az egyensúlyomat.

-Kettőt.-ült le mellém Niall.

-Többiek?-néztem rá.

-Louis az egyik asztalon táncol Harry-vel, Liam és Zayn meg elvannak valahol.-magyarázta.-Steffi, kérhetnék valamit?

-Persze mond.-mosolyogtam.

-Ha többet inna Louis a kelleténél figyelj rá kérlek.-nézett a szemembe. Meg kell hagyni nagyon szép szeme van. Eddig még fel sem tűnt.

-Ez csak természetes.-mosolyogtam rá. Közben a pultos lerakta az italokat a pultra, úgyhogy elvettük. Niall le is húzta az egészet egybe.-Az igen.-röhögtem.

-Idd meg, és gyere táncolni.-nyújtotta a kezét. Én is megittam egy huzamra, és megfogtam a kezét. Eléggé hülyén nézhettünk ki, mivel egyikünk sem a parkett ördöge, de jól éreztem magamat. Párszor meg kellett állni, mert egy-egy lány autogramot kért, de jó volt egy kicsit elengedni magamat.

-Jó a buli?-ölelt át valaki hátulról. Megfordultam és Harry-vel találtam magamat szembe.

-Aha. Mennyit ittál?-röhögtem.

-Csak egy picit.-mutatta a kezével. Aha, akkor sokat.

-Hol van Loui?-néztem rá.

-Nem tom. Az előbb valami csajszival nyomult.-vakarta a tarkóját.

-Csajjal?-hallottam Niall hangját mögülem.

-Ja. Asszem.-bólogatott Harry. Teljesen le voltam döbbenve. Nem, Louis nem ilyen. Kikerültem Harry-t, és elindultam a tömeg felé, azzal a céllal, hogy megkeressem Louis-t, de Niall megfogta a vállamat.

-Steffi várj. Biztos jó ötlet ez?-nézett rám.

-Igen.-mondtam erőtlen hangon. Niall bólintott, és elengedte a vállamat, én pedig megint megindultam. Volt egy hatalmas "tánctér" ahol Harry-ék voltak legutóbb Niall elmondása szerint, így oda indultam. Átverekedtem magam a tömegen, de nem találtam már ott Louis-t. Tanácstalanul álltam a sok ember között. Lehet, hogy Harry rosszul látta? Fogtam magam, és bementem a mosdóba, hogy összeszedjem magamat. Kissé elmosódott a sminkem, így azt rendbe szedtem, és vissza indultam a tömegbe. Mikor kiértem a pult felé vettem az irányt, hogy igyak valami erőset. Leültem az egyik székre, és a kezembe temettem az arcomat.

-Hé, jól vagy?-fogta meg a kezemet Niall, és elvette az arcom elől.

-Aham. Azt hiszem.-bólogattam nem túl meggyőzően.

-Megtaláltad Lou-t?

-Nem.-húztam el a számat. Niall csak bólintott, és kertünk még egy koktélt. Megittam a piát, és elindultam azzal a céllal, hogy táncoljak, de ekkor megakadt a szemem egy ismerős alakon. Louis állt a fal mellett egy lánnyal, és a lány arca vészesen közeledett az övéhez, míg végül megcsókolta. Vártam Louis reakcióját, de visszacsókolt. Erőtlenül rogytam le a földre, és kitört belőlem a zokogás. Ekkor egy kéz rántott fel a földről, és átölelt. Niall volt az. A hajamat simogatva próbált csitítani, de nem nagyon ment.

-Haza akarok menni.-mondtam zokogva. Niall eltolt magától, és bólintott. Elindultunk kifelé az épületből, de még mielőtt kiléptünk volna hallottam, hogy valaki a nevemet kiáltja. Louis volt az, de nem érdekelt. Nem fordultam vissza.

12. Fejezet

Közérdekű közlemény: Zsófi az első számú rajongója ennek az oldalnak (is). 

Egyébként nagyon köszönöm a 3ooo (dafuq) megtekintést! :) Itt a következő rész.

Sarah. xx 

Steffi szemszöge

Ahogy kiléptünk az épületből letámadtak minket a rajongók, és az újság írok. Paul és a biztonságiak utat nyitottak nekünk, így könnyen elbírtunk jutni a kocsiig. Bár kicsit zavaró volt, hogy mindenki úgy nézett rám, mintha nem lennék normális. Mikor behuppantunk a kocsiba Niall, Zayn, és Liam furcsán néztek rám.

-Mi az?-kérdeztem félve.

-Jó a pólód.-röhögött Niall.

-Harry-é.-röhögtem én is. Harry arca elkezdett vörösödni, amitől még jobban röhögtünk.
-Srácok remélem a elkezditek az egyik számot.-nézett ránk Adam. Kapott pár 'Ezt most komolyan gondolod?' fejet, de végül is rábólintottunk.
Mikor hazaértünk Louis leült a zongorához, Niall meg felment egy gitárért. Hát eléggé meglepődtünk mikor az én rózsaszín (?) gitáromat hozta le. Na mindegy, az is ugyanúgy szólt.


Már két és fél órája írhattuk a számot, de már teljesen elfáradtunk. Agyilag, és fizikailag is.
-Srácok pihenjünk.-rogytam le a kanapéra.
-Szerintem jó lett.-forgattam a kezében a lapokat Harry.
-Aham.-mosolyogtam rá.
-A következő ne szerelmes szám legyen szerintem.-gondolkodott Niall.
-Valami pörgős?-nézett rá Zayn.
-Jaja.-röhögött Niall.-Rendelek pizzát, jó?-állt fel.
-Persze, jöhet.-bólogattunk.
-Ki kér répát?-jött ki a konyhából Loui.
-Én.-mosolyogtam rá. Mindenki úgy nézett rám mintha nem lennék normális. Ma már másodjára. Lehet, hogy nem is vagyok az?Louis lehuppant mellém, és átölelte a vállamat, közben pedig átadta a másik répát. Furán nézhettünk ki.
-Egy már biztos.-röhögött Liam.-Totál összeilletek.-mondta, mire én csak elmosolyodtam. Igaza lehet.
-Na jól álltok?-jelent meg a nappaliban Katy.
-Kész vagyunk az egyikkel.-jelentette be Niall ünnepélyesen.
-Akkor holnap fel is énekelhetitek a stúdióban.-mondta komolyan Katy. Hat értetlen szempár meredt rá. Semmi 'jól van, most már pihenhettek egy kicsit', vagy 'ügyesek vagytok', vagy akármi? Megértem, hogy a fiúk miért nem szeretik Katy-t. Eléggé rideg. Idő közben Adam is megjelent, így neki is megmutattuk, hogy milyen lett a dal.
-Jól van. Szép munka.-mosolygott ránk. Legalább Adam megdicsért minket. Zayn időközbe elővette a laptopját, és azt nyomkodta. Néha fel-fel röhögött, de fogalmam sincs, hogy min.
-Mi ilyen vicces?-vihogott Niall.
-Tele van a net veletek.-nézett ránk Zayn vigyorogva.
-Nem érdekel.-vontam meg a vállamat. Most kivételesen nem fogom felcseszni magamat rajta. Nem ér annyit.
-Engem sem.-puszilt bele a hajamba Louis.-Pletykáljanak amit akarnak.-röhögött.
-Azért a trendeket nézd meg szerintem.-nyújtotta felénk a telóját Niall. Elvettem a telefont, és megnéztem. A világ trendek között az szerepelt, hogy "Louis and Stephany". Elmosolyodtam, és megmutattam Louis-nak.
-Aranyosak.-mosolygott ő is.-Add a laptopot. Had kapják meg amit akarnak.-nyúlt a laptop felé Louis. Zayn átadta neki, Louis pedig feljelentkezett twitter-re, és pötyögött valamit. Nem láttam, hogy mit mert direkt úgy tartott, hogy ne lássam.
-Thanks guys the trend and yes Stephany is my girlfriend. I love you @StephanyOfficial.-olvasta fel a tweet-et Niall. Elröhögtem magamat, és nyomtam egy puszit Louis arcára.
-Most tuti, hogy lesz pár ezer trágár üzenetem.-húztam el a számat.
-Nyugi, nem lesz semmi baj. Majd megszokják.-röhögött Harry. Ja, köszi. Nem téged fog utálni az egész világ.
-Na mit csináljunk ma?-tette fel a kérdést Lou.
-Elmehetnénk bulizni.-gondolkodott hangosan Zayn.
-Jó ötlet.-bólogattak a többiek.
-Akkor viszont én elmegyek készülődni, mert bulizni nem "Love Louis"-os pólóba fogok menni.-álltam fel röhögve. Nyomtam egy puszit Louis szájára, és felszaladtam a lépcsőn.
Röpke fél óra alatt sikerült összeszednem magamat, úgyhogy indulhattunk is. Kivételesen nem limuzinnal mentünk, mert nem akartunk feltűnést kelteni, meg nem jött velünk testőr sem.
-Merre?-ült a volánhoz Liam, mire mindenki rám nézett. Ezek szerint nem sűrűn járnak New York-ban bulizni.
-Öhm. Little West 12th Street.-mondtam. 
-Ott meg milyen club van?-nézett rám furán Niall.
-A TenJune. Jó hely.-röhögtem.
-Ott már voltam. Az tényleg ütős.-bólogatott Zayn. Mindenki furán nézett rá.-Mi van?
-Semmi.-röhögtek a fiúk. Zayn értetlenül nézett rám, mire széttártam a karomat. Ezt most én sem értettem. Mikor megérkeztünk szerencsére senki sem ismert fel minket, úgyhogy besurrantunk a klub-ba. Ahogy beléptünk a biztonságiak kiszúrtak minket, és elindultak felénk.